Egy őrült párkapcsolat és a CASCO biztosításom története…

A következő sztorit, ha nem velem történik meg, el sem hiszem, de sajnos a rendőrségi jegyzőkönyv és a kialvatlanságtól karikás szemeim hűen tanúskodnak arról, hogy milyen rémálomba csöppenhet az ember fia, ha nem elég körültekintő.

A baj előszele

Három hónapja voltunk együtt Fannival, akiről már az elején észrevettem, hogy elég hullámzó természetű, úgymond hangulatember, de azért egész jól megvoltunk, a rózsaszín ködben még elvész az ilyesmi ugyebár…

Októberben, egy szeles napon annyira zuhogott az eső, hogy kolléganőm megkért, vigyem el kocsival a közeli bevásárlóközpontig, hogy ne ázzon bőrig, mire odaér. Természetesen teljesítettem a kérést és hamarosan ott csücsültünk kettecskén a lassan mozduló körúti dugóban, rádiót hallgattunk és jó kedélyben vártuk, hogy végre tovább haladhassunk. A jókedvnek azonban hamar vége szakadt…

Dráma a körúton

Ugyanis Fanni – gondolom, épp teniszórájára tartva – egyszerűen ott termett a kocsi mellett, felismerve minket és a vidám, közös kocsikázáson fennakadva, olyan haragra gerjedt, amit férfi létemre is csak ijesztőként tudnék leírni.

Fanni magából teljesen kikelve, teniszütőjével a kezében, a zuhogó esőben autóm felé rohant. Épp akkor váltott pirosra a lámpa, így sajnos nem tudtam mást tenni, megálltam az autóval, és villámgyorsan kiugrottam belőle, de Fanni gyorsabb volt: dühöngő őrült módjára már a hátsó lámpákat ütötte-vágta, meg az autó hátsó felét rugdosta teljes erőből, amikor végre meg tudtam fogni a karját, és rákiáltottam: „Mi az ördögöt művelsz? Teljesen meghibbantál?” Akkora az autó hátsó részének törékeny darabjai már az úton hevertek. Ha nem a saját szemeimmel látom, nem hiszem el, milyen erő tud felszabadulni egy törékeny nőből, ha féltékenységi rohamot kap…

Rendőrség és biztosító... pont ez hiányzott még az életemből

Mivel egyszerűen képtelen voltam Fannit leállítani, a történet a rendőrség értesítésével folytatódott. A hívás után, ráeszmélve a helyzet komolyságára, láttam, ahogy szinte megfagy a vér a lány ereiben, a kiérkező helyszínelőket aztán már szinte sokkos állapotban várta, akik a szándékos rongálás megállapítása után a biztosítási papírjaim felől kezdtek érdeklődni. Az elég értékes autóban keletkezett – mint később kiderült, magas összegű – kárra a kötelező felelősségbiztosításom nyilván nem vonatkozott. A lánynak biztosítása pedig persze nem volt... Így azonnal hívtam a biztosítót, hogy bejelentsem a káresetet, és reménykedtem, hogy ha már az idegeim tönkrementek, az autómat helyre tudom valahogy állítani, anélkül, hogy nagyobb költségekbe bonyolódjak.

Szerencsére a CASCO biztosításom az idegen személy általi rongálásra is kiterjedt: így az autó helyreállításának költségeit néhány hónap múlva átutalták. A biztosítónál meglepően kedvesek és megértőek voltak velem, nem kekeckedtek feleslegesen ­– végül pedig az addig befizetett összeg sokszorosát kaptam vissza. Ez legalább simán ment, ha már a kapcsolatomnak befellegzett. Szegény Fannira hosszú gyógykezelés, bírósági hercehurca és persze az elkerülhetetlen szakítás várt – rám pedig a szomorú felismerés, hogy ez a lány sem volt az igazi…